Az anyagok�rt katt a nevekre!

D�czy Boti munk�ja

Czobor Lala munk�ja

Szab� Heni e-mailben k�ldte

Kedves �gi n�ni.
Ha bem �t k�ld�m a h�zit gmail-ban de az�rt le irom a f�zetbe.
Az �ghajlat elemei 

�vsz�zadok alatt megfigyelt�k, hogy egy ter�let id�j�r�sa az egyes �vszakokban nagyj�b�l azonos. Haz�nkban p�ld�ul a ny�r meleg, a t�l hidegebb, az �sz legt�bbsz�r szeptemberben, a tavasz pedig m�rciusban k�sz�nt be. Persze gyakran el�fordul, hogy j�liusban est�re kab�tot vesz�nk, m�g szeptemberben m�g f�rd�nk a Nap sugaraiban. M�gis k�vetkeztetni lehet az �vek alatt v�gzett megfigyel�sek �s m�r�sek alapj�n egy ter�letet �tlagos id�j�r�s�ra. Egy ter�let id�j�r�sainak rendszer�t, vagyis egy f�ldrajzi hely �tlagos id�j�r�s�t, �ghajlatnak nevezz�k. Mivel az �ghajlatot az id�j�r�sb�l vezett�k le, �gy az id�j�r�s �s az �ghajlat elemei megegyeznek. Ezek pedig a napsug�rz�s, a h�m�rs�klet, a csapad�k �s a sz�l.
Az �ghajlatot m�dos�t� t�nyez�k

A Nap sug�rz�sa biztos�tja a F�ld�n a f�nyt �s a meleget. A napsugarak �thaladnak a leveg�r�tegen an�lk�l, hogy felmeleg�ten�k azt. El�sz�r a f�ldfelsz�nt meleg�tik fel, majd a felsz�n sug�rozza �t a meleget a leveg�nek. Ez�rt lesz a felsz�nhez k�zeli leveg�r�teg h�m�rs�klete magasabb. Ez a h�m�rs�klet a tengerszint feletti magass�g n�veked�s�vek folyamatosan cs�kken, �tlagosan 200 m�terenk�nt 1 �C-kal. 10 km-es magass�gban, ahol a rep�l�g�pek k�zlekednek, m�r -50 �C h�m�rs�klet m�rhet�. A tengerszint feletti magass�g, a domborzat mellett az �ghajlatot m�dos�tja az adott ter�let f�ldrajzi fekv�se, a tengerekt�l, �ce�nokt�l val� t�vols�ga. Eur�p�ban, ahogy t�volodunk az Atlanti-�ce�nt�l kelet fel�, egyre sz�razabb� v�lik a ter�let. A csapad�k mennyis�ge cs�kken, a ny�r melegebb, a t�l h�v�sebb, a napi �s az �ves h�ing�s egyre nagyobb. Haz�nk hegyvid�keinek �s alf�ldjeinek, valamint a nyugati �s a d�li ter�leteinek az �ghajlata sem egyforma, mely az eml�tett tengerekt�l val� elt�r� t�vols�gra �s a domborzatra vezethet� vissza.