Pontosan egy atm. nyomáson, de ha a nyomást megemeljük, nő a forráspontja! Lásd: kukta, fazék, gőzgép.
6000 méter magasan 89 fokon forr. Az adott nyomáson (nem zárt a rendszer) amíg folyadék állapotú víz is van a rendszerben nem emelkedik a víz hőmérséklete.
Addig az összes bevitt energia az állapotának megváltoztatására megy el. Azaz a gőzzé változtatására.
A jégtömb olvadásakor is hasonló a jelenség. Amíg az olvadékban el nem olvadt jég is van, nem emelkedik gyakorlatilag a hőmérséklet, annak ellenére, hogy energiát közlünk a rendszerrel.
Ez a külső nyomástól függ hogy mikor forr fel a víz .
A Himalája tetején már (alacsony légnyomás) 40-50C fok felett forrni kezd a víz,míg egy nyomot vizes atomreaktorban akár 300 fokra is fel megy a víz hőmérséklete..megforrás nélkül.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Telle Enci gondolatai:
Pontosan egy atm. nyomáson, de ha a nyomást megemeljük, nő a forráspontja! Lásd: kukta, fazék, gőzgép.6000 méter magasan 89 fokon forr. Az adott nyomáson (nem zárt a rendszer) amíg folyadék állapotú víz is van a rendszerben nem emelkedik a víz hőmérséklete.Addig az összes bevitt energia az állapotának megváltoztatására megy el. Azaz a gőzzé változtatására.A jégtömb olvadásakor is hasonló a jelenség. Amíg az olvadékban el nem olvadt jég is van, nem emelkedik gyakorlatilag a hőmérséklet, annak ellenére, hogy energiát közlünk a rendszerrel.
Szeretettel:Teller Enci
